Jogi háttér
A kormányok kezdenek észbe kapni, de nem elég gyorsan.
A szabályozások ellenére a valódi előrelépés lassú. A technológia gyorsabban fejlődik, mint ahogy a jogalkotás követni tudná.
A generált tartalom ma már szinte megkülönböztethetetlen a valóditól. Ez különösen káros azoknak, akik nehezebben ismerik fel az AI-manipuláció jeleit.
Az idősek bedőlnek az AI-átveréseknek. A gyerekek nem tudják megkülönböztetni a valóst a hamistól. Sebezhető közösségeket célzott dezinformációval bombáznak. A címkék léteznek papíron, de a végrehajtás szinte nulla.
EU AI Act
Az EU AI Act rendelet (2024/1689) előírja, hogy az AI-generált tartalmakat jelölni kell. 2026. augusztus 2-től teljes mértékben alkalmazandó, és érinti a generatív AI szolgáltatókat és a deepfake-készítőket.
A szolgáltatóknak géppel olvasható formátumban kell jelölniük az AI által létrehozott vagy manipulált tartalmakat (képek, videók, szöveg). A deepfake-eknél és közérdekű ügyekben egyértelmű címkézés szükséges.
Az Európai Bizottság 2025 decemberében tette közzé a gyakorlati kódex első tervezetét, amit 2026 közepéig véglegesítenek. Nem tiltja a kiszűrést, de a platformokat kötelezi a jelölésre.
USA szabályozás
Kaliforniában az AB 2015 (2025) törvény kötelezi az AI-generált képek és videók jelölését, különösen választási kontextusban, büntetéssel.
Szövetségi szinten a No AI FRAUD Act javaslat hasonlóan célozza a deepfake-eket, 2026-ra tervezett végrehajtással.
Kína és Ázsia
Kína 2023 óta rendeletben írja elő az AI-tartalmak "synthetic" jelölését videóknál és hangnál, a Cyberspace Administration felügyeletével.
Dél-Koreában 2024-től kötelező a generatív AI outputok átláthatósága.
A világ többi része
Ausztráliában és Brazíliában önkéntes kódexek léteznek, de 2026-ra kötelezővé válhatnak. India már büntet platformokat a jelölés nélküli AI-hirdetésekért.
Ezek a szabályozások főleg a félrevezetés ellen irányulnak, hasonlóan az EU megközelítéséhez.